[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
- Ostoba! Ostoba lány! Folyton veszélynek teszed ki magad! - kiáltotta, és végre a lányra nézett,szemében aggódás tükröződött - Nézz rám! Egy szörnyeteg vagyok! És te ennek ellenére még a véredet is adod értem... Te ostoba, meggondolatlan lány! - azzal megölelte yuukit... |
- Zero.. mi a baj? - Kérdezte aggodo tekintettel, amit persze, Zero nem láthatott. Mostmár meg sem probálta megérinteni, csak ült, és Zerot bámulta |
Reflexből elütötte lány kezét,majd rájött mit tett,és bocsánatot kért:
- Ne haragudj... -mondta,de még mindig nem nézett a lányra. Marta a féltékenység, és undorodott saját magától. |
- Zero... - Üllt fel ö is, és ujjait a sebére szegezte, majd nyugtatolag Zero vállára rakta. |
*Érezte amint Yuuki érzései elborítják agyát, és ahogy a vér hömpölyög ereiben. Undorodott saját magától... Elengedte a lányt, és felült. Arcát kezeibe temette. Nem mert a lány szemébe nézni... |
* Érezte, ahogyan a nyakába mélyednek Zero fogai, sikitani akart, de nem birt, csak egy afféle, néma sikolyra nyitotta száját. * |
- Yuuki -suttogta, és érezte, amint szomjúsága és vér iránti vágya egyre nő... úgy érezte, teste mindjárt szétrobban. Átkarolta a lány, lelökte a kanapéra, és fölé mászott. Nem bírta tovább, megadta magát az ösztöneinek, és belemélyesztette fogait a lány nyakába. Nagy kortyokban nyelte az életét jelentő folyadékot, és érezte, amint az szétárad a testében, és nyugalmat hoz neki. |
* Kicsit megtándorodott, de nem esett el. *
- Sajnálom... * Nem nézett Zerora, csak közelebb lépett. * Nem tehetem meg, hogy szenvedni hagyjalak. * Egyre közelebb ment, mig már csak pár centi választotta el öket egymástol * |
*Durván ellökte a lányt, és mérgesen rákiáltott:*
- Ostoba! Miért hagyod magad folyton? Miért nem küzdesz ellenem? Miért? Mondd, miért?! |
- Zero... - Suttogta, majd másik szabad kezével hátra simitotta a haját, hogy Zero jobban oda férhessen a nyakához. |
- Cöh! *hogy adja a kis ártatlant-gondolta* á, semmi baj, már megszoktam -legyintett, majd felállt, és a lányhoz lépett. megragadta a csuklóját, a nyakához hajolt, és végignyalt rajta. |
- A szökökutnál? Persze. - Vonta meg a vállát nemtörödöm hangsullyal. - Bocsánat, hogy felkeltettelek. |
*Kurannal, mi? -gondolta, de nem mondta ki, nehogy megbántsa a lányt.*
- Nemtom... egy ideje... És? Jól szórakoztál? -tekintete akaratlanul is a lány nyakára vándorolt, minek látványától fájdalom hasított a testébe... a szomjúság... De nem mutatta ki. |
- A szökökutnál.. - Üllt le Zero mellé. - És te? Miota alszol? |
*A lány hangja kirángatta álmából, és felpillantott.*
- Yuuki... Hát te meg merre jártál? - felült, és a szemét dörzsölgette. |
* Beált zuhanyozni, majd megtörölközött, és felvett egy tiszta ruhát. *
- Szia Zero.. - Köszöntötte, mikor elment a kanapé elött. |
*Elterülve alszik a zöld kanapén, nem ébred föl a lány jövetelére. Kimerülten, szomjasan fekszik...* |
* Gondolataiba merülve lépett be a fürdöszobába, levetközött, és egy törölközöt tekert magaköré. A másik kettöt pedig bekészitette a mosogépbe, és elinditotta azt. * |
[98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|