[23-4] [3-1]   
	
		
	 
	
		Ok...akkor gyere utánnam!!<3  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		*pirulva néz* 
- Ömm..de, végülis, miért ne? *mosoly*  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		Öhm...Kid...nincs kedved eljönni hozzám?  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		- Nos, én... küldetésen voltam.. ép visszafele tartok... bár nincs sok kedvem hozzá  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		És te...merre tartottál??  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		- Igen, valószínű... Nem javaslom. Ne kockáztass!  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		Gondoltam sétálok 1-et...elmennék a városba...de lehet hogy felismernének...,  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		- Nem lesz baj -mondja- Merre indultál egyébként?  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		De mondom...ha apád rájön a dologra...nekünk végünk...  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		- Én is téged, és nem is hagyom, hogy elváljunk!  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		a lány szorosan a fiúhoz bújik-szeretlek Kid...nem akarlak elveszíteni...  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		*aranyosan elneveti magát* 
- Úgyse tudja meg! Ha meg igen? Engem aztán nem érdekel! *azzal magához húzta a lányt, és hosszan, forrón csókolta.  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		a lán szájoncsókolja a fiút-de ha apád megtudja...nekem végem...veeld meg ki tudja micsinál majd...hogy a fia 1 boszorkánnal van...-szomorúan néz  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		*meglepetten néz* 
- De... akkor minek mondtad el? Most még jobban fáj a szívem! *gondolkozik* Marhaság! Kit érdekel, hogy nem engedik, attól még együtt lehetünk nem? -kérdi reménykedve, és megfogja a lány kezeit.  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		Én is szeretlek...de nem lehetünk együtt...az a baj...-néz le a földre szomorúan-  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		*még jobban elpirul* 
- Oh... értem *nézi a lányt,majd észbekap,hogy még ő is tartozik egy vallomással* Nos, az a helyzet, hogy én sem szeretném, ha rosszban lennénk, nekem is elegem van a háborúskodásból... Tudod... én is szeretlek téged! Már nagyon régóta! -mondta szomorúan  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		Igen...úgy értem...nem akarok veled roszban lenni...nem akarok háborúzni...veled akarok leni...mert szeretlek Kid!!  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		*meglepetten néz, elpirul* 
- M...mi...hogy mi?! *Ez nem lehet igaz -gondolja-ez biztos csak egy szép álom!* Úgy érted... -meglepetten néz, a kezdeti sokktól még nem meri bevallani az ő érzéseit  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		Kid...figyelj...-zavarban van-....azt hiszem...sz...szerelmes lettem beléd...  | 
	 
 
 
	
		
	 
	
		*Ebbe meg mi ütött? -gondolta magában a fiú,majd hatalmasat dobbant a szive- Csak nem? ÁÁ, az lehetetlen!* 
- Medusa-mondja gyengédebben-minden rendben?  | 
	 
 
 
 [23-4] [3-1]   
 |