| [23-4] [3-1] 
 
	
		
	 
		| Ok...akkor gyere utánnam!!<3 |  
 
	
		
	 
		| *pirulva néz*- Ömm..de, végülis, miért ne? *mosoly*
 |  
 
	
		
	 
		| Öhm...Kid...nincs kedved eljönni hozzám? |  
 
	
		
	 
		| - Nos, én... küldetésen voltam.. ép visszafele tartok... bár nincs sok kedvem hozzá |  
 
	
		
	 
		| És te...merre tartottál?? |  
 
	
		
	 
		| - Igen, valószínű... Nem javaslom. Ne kockáztass! |  
 
	
		
	 
		| Gondoltam sétálok 1-et...elmennék a városba...de lehet hogy felismernének..., |  
 
	
		
	 
		| - Nem lesz baj -mondja- Merre indultál egyébként? |  
 
	
		
	 
		| De mondom...ha apád rájön a dologra...nekünk végünk... |  
 
	
		
	 
		| - Én is téged, és nem is hagyom, hogy elváljunk! |  
 
	
		
	 
		| a lány szorosan a fiúhoz bújik-szeretlek Kid...nem akarlak elveszíteni... |  
 
	
		
	 
		| *aranyosan elneveti magát*- Úgyse tudja meg! Ha meg igen? Engem aztán nem érdekel! *azzal magához húzta a lányt, és hosszan, forrón csókolta.
 |  
 
	
		
	 
		| a lán szájoncsókolja a fiút-de ha apád megtudja...nekem végem...veeld meg ki tudja micsinál majd...hogy a fia 1 boszorkánnal van...-szomorúan néz |  
 
	
		
	 
		| *meglepetten néz*- De... akkor minek mondtad el? Most még jobban fáj a szívem! *gondolkozik* Marhaság! Kit érdekel, hogy nem engedik, attól még együtt lehetünk nem? -kérdi reménykedve, és megfogja a lány kezeit.
 |  
 
	
		
	 
		| Én is szeretlek...de nem lehetünk együtt...az a baj...-néz le a földre szomorúan- |  
 
	
		
	 
		| *még jobban elpirul*- Oh... értem *nézi a lányt,majd észbekap,hogy még ő is tartozik egy vallomással* Nos, az a helyzet, hogy én sem szeretném, ha rosszban lennénk, nekem is elegem van a háborúskodásból... Tudod... én is szeretlek téged! Már nagyon régóta! -mondta szomorúan
 |  
 
	
		
	 
		| Igen...úgy értem...nem akarok veled roszban lenni...nem akarok háborúzni...veled akarok leni...mert szeretlek Kid!! |  
 
	
		
	 
		| *meglepetten néz, elpirul*- M...mi...hogy mi?! *Ez nem lehet igaz -gondolja-ez biztos csak egy szép álom!* Úgy érted... -meglepetten néz, a kezdeti sokktól még nem meri bevallani az ő érzéseit
 |  
 
	
		
	 
		| Kid...figyelj...-zavarban van-....azt hiszem...sz...szerelmes lettem beléd... |  
 
	
		
	 
		| *Ebbe meg mi ütött? -gondolta magában a fiú,majd hatalmasat dobbant a szive- Csak nem? ÁÁ, az lehetetlen!*- Medusa-mondja gyengédebben-minden rendben?
 |  [23-4] [3-1]
 
 |